Az eset során elfogott főként arab és muszlim aktivistákat most kezdik szabadon engedni, szerdán 124 külföldi állampolgárt bocsátottak el az izraeli hatóságok, őket állítólag Jordániába toloncolják. Korábban 200 török elfogottat engedtek szabadon, de még mindig több száz ember, köztük harmincnál is több brit állampolgár van izraeli börtönökben.

Diplomata források szerint a meggyilkoltak között legkevesebb négy török állampolgár van és sajtóhírek szerint Izrael hazahívta a Törökországban állomásozó diplomaták családtagjait. A korábban Izrael közeli szövetségesének számító ország minden esetre hangos tiltakozását fejezte ki a történtek miatt, török miniszterelnök egyenesen 'vérfürdőnek' titulálta a zsidó állam lépését.

Az incidens komoly nyugtalanságot váltott ki világszerte, s megnőtt az Izraelre nehezedő nyomás is, hogy oldja fel a Gázai övezetben fenntartott blokádot. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter 'tarthatatlannak' nevezte a kialakult helyzetet, és hangoztatta: Washington támogatja a történtek kivizsgálását, de annak minél hamarabb meg kell történnie méghozzá pártatlan, hiteles és nyílt módon. Izrael továbbra is azon az állásponton van, hogy a 2005 óta tartó blokád szükséges annak elkerülése érdekében, hogy fegyverek jussanak a térségbe.

Eközben újabb hajó kísérli meg elérni a Gázai övezet partjait, ők is segélyt szeretnének a térségbe juttatni. Greta Berlin, a Free Gaza Movement vezetője szerint egy héten belül a hajó elérheti a partokat. Fedélzetén öt ír állampolgár is tartózkodik, köztük a Nobel-békedíjas költő, Mairead Maguire is. Ezért az ír miniszterelnök is felszólalt a misszió támogatásáért: 'Amennyiben egyetlen állampolgárunknak is baja esik, annak komoly következményei lesznek' - közölte.